Stefániay Edit
Stefániay Edit Budapest, 1936- Festő, grafikus, szobrász, zománcművész. 1962-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskolán, ezután egy ideig díszítő szobrászként dolgozott. A 60-as években több nagyméretű plasztikát készített, de érdeklődése hamar a tűzzománc irányában fordult, és ez lett a fő működési területe. Több hazai és külföldi kiállításon vett részt (Bécs 1971, Berlin 1978, Kecskemét 1990), ahol rajzait, […]
H. Rahmer Mária
H. Rahmer Mária (1911-1998) magyar keramikus művész. Balett-táncosnak szánták, de szülei hatására tanulmányait a Nemzeti Iparművészeti Iskolában kezdte, Orbán Dezső osztályban. Iskolai éveiben számos művészeti kiállításon vett részt. Tanulmányok céljából Németországban és Franciaországban járt. A művészeti iskola befejezése után Budapesten nyitotta meg műhelyét. Munkáit az Egyesült Államokban és Nyugat-Európa országaiban állították ki. Az 1934-es római […]
Tevan Margit
1901. január 18-án született Békéscsabán. Édesapja Tevan Adolf kereskedő, nyomdaalapító és nyomdatulajdonos, édesanyja Fischer Terézia. Testvérei: Gizella, Flóra, Andor, Ferenc, Rezső, Ilona, Erzsébet és László. Tevan Margit ötvösművészet iránti érdeklődését a családi barátja, Rozsnyai Kálmán keltette fel. 1917–1919 között kezdte meg tanulmányait az akkor középiskolai szintű Iparművészeti Iskola ötvös-zománcozó szakán, később Zutt Richárd és Kiss […]
Gorka Géza
Gorka Géza (1894-1971) Szerző: P. Szabó Ernő A fazekasmesterség alapjaival id. Badár Balázs mezőtúri mester műhelyében ismerkedett, visszaemlékezéseiben 1917-et tartotta keramikusi pályája kezdetének. 1920-1921-ben Karlsruhéban és Leutkirchenben Max Leugernél és Paul Mann-nál tanult rajzolni és festeni. 1955: Munkácsy-díj; 1958: Világkiállítás, Brüsszel, Grand Prix; 1959: érdemes művész; 1963: Kossuth-díj; 1969: Munka Érdemrend, 1970: II. Országos Kerámia […]
Balogh László szobrász
(Szerkesztés alatt!) Balogh László szobrász 1909-1991 Nagyváradon született. Felesége: Tóth Ilona Gyermekei: Balogh Mária Balogh Erzsébet
Kopcsányi Ottó
Kopcsányi Ottó ötvös 1933 – 2016 1953-58: Magyar Iparművészeti Főiskola, mesterei: Borsos Miklós, Illés Gyula. 2003: Ferenczy Noémi-díj. 1960-64 között a Magyar Iparművészeti Főiskola tanársegéde. 1969-71 között a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége ötvös szakosztályának titkára, 1974-88 között a Művészeti Alap ötvös szaklektora. 1992-től 1995-ig a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány ötvös szaktitkára. Használati tárgyakat, bronz érmeket, […]
Pál Ferenc
Pál Ferenc festő, keramikus Gyömrő, 1914-06-18 Elhalálozott: Budapest, 2008. március 9. Szerző: Wehner Tibor 1949: Magyar Képzőművészeti Főiskola, festő szak, mesterei: Rudnay Gyula, Barcsay Jenő, Vesztróczy Manó. 1953-59 között a Fővárosi Emlékműfelügyelőség munkatársa volt, a budapesti szobrok, emlékművek restaurálását felügyelte és posztamenseket, emléktáblákat tervezett. 1962-88 között kerámiával foglalkozott, munkáit az Iparművészeti Vállalat és a Képcsarnok […]
Dömötör László
Dömötör László ötvös Budapest, 1914-03-17 Elhalálozott: Budapest, 1995. április 28. Szerző: Gyulai Gergely 1937: vésnökként végez az Iparművészeti Szakiskolában. Az ötvenes évek elején megszervezi az Iparművészeti Múzeum ötvös restaurátori szakműhelyét, amelynek 1955-ig vezetését is ellátja. 1958-59: az Iparművészeti Vállalat Ötvös Stúdiójának és Díszkovács-műhelyének egyik alapítója. Az ötvenes évek végétől sokat foglalkozott ötvöstárgyak restaurálásával. Jelentős munkája […]
Debreceni Műanyagipari Vállalat- DMSZ
1952-től működött Debreceni Gombgyár, későbbi nevén Debreceni Műanyagipari Szövetkezet. 1962-ben átalakult játékgyárrá. Körülbelül kétszázan dolgoztak az üzemben – sokan bedolgozóként. Utóbbiaknak a játékdarabokat teherautó szállította ki házhoz, ahol összeszerelték őket. A bedolgozói rendszer jellemző forma volt akkoriban, mert nehezebben jöttek el az emberek tanyáról, faluról a városba dolgozni. A mai napig elő-előkerülnek még játékok vagy […]
Bécsi boulle
A bécsi boulle stílus Az André Boulle munkásságából kiinduló művészettörténeti fejlődési folyamatnak az egyik végállomása a 19. század utolsó harmadának a világa. Ekkoriban már a tömeggyártású bútorok is megjelentek, de igény volt még a gazdag díszítésre is, konkrétan a díszítőmotívumok ekkoriban már részben gépesített módon készültek. Az ekkoriban uralkodó nyugat-európai boulle stílus vörös színű teknősbéka […]
