Régiségpiaci háttérinformációk, érdekességek – alkotókról, tárgyakról, korszakokról, értékekről és árakról.
Stefániay Edit Budapest, 1936- Festő, grafikus, szobrász, zománcművész. 1962-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskolán, ezután egy ideig díszítő szobrászként dolgozott. A 60-as években több nagyméretű plasztikát
H. Rahmer Mária (1911-1998) magyar keramikus művész. Balett-táncosnak szánták, de szülei hatására tanulmányait a Nemzeti Iparművészeti Iskolában kezdte, Orbán Dezső osztályban. Iskolai éveiben számos művészeti
1901. január 18-án született Békéscsabán. Édesapja Tevan Adolf kereskedő, nyomdaalapító és nyomdatulajdonos, édesanyja Fischer Terézia. Testvérei: Gizella, Flóra, Andor, Ferenc, Rezső, Ilona, Erzsébet és László.
Gorka Géza (1894-1971) Szerző: P. Szabó Ernő A fazekasmesterség alapjaival id. Badár Balázs mezőtúri mester műhelyében ismerkedett, visszaemlékezéseiben 1917-et tartotta keramikusi pályája kezdetének. 1920-1921-ben Karlsruhéban
(Szerkesztés alatt!) Balogh László szobrász 1909-1991 Nagyváradon született. Felesége: Tóth Ilona Gyermekei: Balogh Mária Balogh Erzsébet
Kopcsányi Ottó ötvös 1933 – 2016 1953-58: Magyar Iparművészeti Főiskola, mesterei: Borsos Miklós, Illés Gyula. 2003: Ferenczy Noémi-díj. 1960-64 között a Magyar Iparművészeti Főiskola tanársegéde.
Pál Ferenc festő, keramikus Gyömrő, 1914-06-18 Elhalálozott: Budapest, 2008. március 9. Szerző: Wehner Tibor 1949: Magyar Képzőművészeti Főiskola, festő szak, mesterei: Rudnay Gyula, Barcsay Jenő,
Dömötör László ötvös Budapest, 1914-03-17 Elhalálozott: Budapest, 1995. április 28. Szerző: Gyulai Gergely 1937: vésnökként végez az Iparművészeti Szakiskolában. Az ötvenes évek elején megszervezi az
1952-től működött Debreceni Gombgyár, későbbi nevén Debreceni Műanyagipari Szövetkezet. 1962-ben átalakult játékgyárrá. Körülbelül kétszázan dolgoztak az üzemben – sokan bedolgozóként. Utóbbiaknak a játékdarabokat teherautó szállította
A bécsi boulle stílus Az André Boulle munkásságából kiinduló művészettörténeti fejlődési folyamatnak az egyik végállomása a 19. század utolsó harmadának a világa. Ekkoriban már a
